Copy
Amennyiben az e-mail nem jelenik meg hibátlanul, klikkeljen ide a webes verzióért!
Zsoldos Bence Hírlevele

Január 6. Vízkereszt ünnepe: a napkeleti bölcsekről – első keresztelések a Jordán folyóban – csoda a kánai menyegzőn

Vízkereszt
Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, utána kezdődik a farsangi időszak
Legősibb keresztény ünnep, amely 3 történelmi eseményt foglal magában.
A magyar vízkereszt kifejezés a vízszentelés hagyományára utal. Húsvét éjszakája mellett hagyományosan vízkereszt volt a másik ünnep, amikor felnőtteket kereszteltek.
A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek. Szokás volt a szenteltvíz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon. A magyar vízkereszt elnevezés a víz e napon szokásos megszenteléséből, megkereszteléséből ered, ami Jézusnak a Jordánban való megkeresztelésére utal, de más jeles események is kapcsolódnak hozzá, nevezeesen:

A vízkereszt három történetre hívja fel a figyelmet. Az alábbiakban ezekről teszek röviden említést. Ezek közül később keleten Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe – olyannyira, hogy a római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta csak ezt ünnepli vízkeresztkor, a többit más napokra helyezték át.

1./ Megemlékezés a napkeleti bölcsekről A napkeleti bölcsek a csillag vezetésével keletről Betlehembe érkeztek, hogy hódoljanak Jézusnak, a zsidók új királyának. Szokás három királyoknak is nevezni őket, ám a Biblia nem nevezi királyoknak őket, és arról sem szól, hogy hárman volnának. Több hiteles kutatás eredménye szerint a bölcsek valójában asztrológusok vagy papok voltak. Megjegyzendő, hogy az akkori papság többsége asztrológiával is foglalkozott A betlehemi csillag erős fénye – mint ismeretes – a Jupiter és a Szaturnusz együttállásának a következménye. ami a bölcseket Betlehem városába vezette. Arra azonban nincs magyarázat, hogy az igen messziről jött asztrológus papok, hogyan értek igen rövid idő alatt Betlehembe a kis Jézus köszöntéséhez. Másrészről az akkori vándorlók nem hárman hanem tizenketten voltak. Sok tanulmány az akkor ismert földrészek (Európa, Ázsia, Afrika) képviselőit látják bennük. Ez utóbbi lehet az oka annak is, hogy a harmadik királyt a középkortól kezdve szerecsennek ábrázolták.

2./ Jézus megkeresztelése a Jordán folyóban
A Jordán folyó a bibliai időkben természetes határként választotta el a tőle Nyugatra fekvő Kánaánt a Keleti part vidékeitől. A Jordán folyó üdvtörténeti jelentősége, hogy János itt keresztelkedett meg, majd Jézust 30 éves korában a folyó vizében keresztelte meg. Tudnunk illik, hogy Keresztelő János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás nevű zsidó pap volt, anyja Erzsébet. Zakariást némasággal büntette Isten, mert amikor egy angyal közölte vele, hogy idős kora ellenére fia fog születni, akit Jánosnak kell neveznie - ő nem hitte el, mert már nagyon öreg volt; Mivel nem hitte el az angyali hírt, ezért egészen János születéséig néma maradt. János a pusztában élt, mielőtt prédikálni kezdett
Prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket. Innen ered a keresztelés szentsége.

A tanulmányhoz tartozó kép Keresztelő János tévedett abban, hogy a Messiás ítélőbíróként jön el és mindjárt az ítélet végrehajtásával kezdi el messiási munkáját. Magának Jézusnak személyét illetően is tévedésben volt : nem ismerte fel benne mindjárt a Messiást. János alámerítéssel keresztelt. Itt azonban megjegyzem, hogy a Jordán folyó sekély volt.
Amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz. Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust. Jézus Galileából

elment Jánoshoz a Jordán mellé, hogy megkeresztelkedjék. János igyekezett visszatartani: „Nekem van szükségem a te keresztségedre - mondta –, s te jössz hozzám?” Jézus ezt mondta: „Hagyd ezt most! Illő, hogy mindent megtegyünk, ami elő van írva.” Erre engedett neki.

Heródes király bár tisztelte Jánost és félt tőle, mert szent embernek tartotta,

A tanulmányhoz tartozó kép (Márk 6,20) mégis elfogatta Jánost, és lefejeztette. Keresztelő János vértanú halált halt. Kivégzésének oka, az, hogy Heródes az unokahúgát, Salomét akarta elvenni, és ezt ellenezte János; Salomé pedig saját maga tervezte el János a meggyilkoltatását. Keresztelő Szent János a védőszentje Francia Kanadának, ahol több várost is elneveztek róla, valamint az olaszországi Firenzének és a Máltai lovagrendnek is.
A Jordán folyó Izrael és Jordánia, illetve Ciszjordánia (a térképen angolul West Bank) és Jordánia határán fut Andrea del Verrocchio és Leonardo da Vinci: Krisztus keresztelése. 1470-1475 k. Firenze, Uffizi
   
A tanulmányhoz tartozó kép Vízkereszt (Piero della Francesca, 1448-1450 k., National Gallery, London)

3./ Jézus első csodája a kánai menyegzőn
Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1). Kána pontos helye vitatott, János evangélista helymegjelölése a következő: "a galileai Kánában". Máig több feltételezés él, hogy hol is lehetett pontosan a település: Tintoretto: Kánai menyegző (festmény)
Jézus első csodája (a víz borrá változtatása) a Kánai menyegzőn. Menyegzőt tartottak a galileai Kánában, amelyen Jézus anyja is ott volt. Jézust is meghívták a menyegzőre, tanítványaival együtt. Mikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: "Nincs már boruk." Jézus hozzá fordult: "Asszony, a mi gondunk ez? Még nem jött el az én órám." 3A víz borrá változtatása a kánai menyegzőn (János 2,1-11). János szerint ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit.

A tanulmányhoz tartozó kép Jézus Anyja szól a szolgáknak: „Bármit mond Jézus, tegyétek meg!” Volt pedig ott hat kőből való vizeskorsó a zsidók tisztálkodási rendje szerint. A kőkorsóba egyenként két-három „métréta” fért. Egy métréta = 40 liter. Ez azt jelenti, hogy ha korsónként 80 litert számolunk, az a 6 korsóra majdnem 500 litert jelent. A szolgák Jézus szavára színültig töltötték a korsókat vízzel, majd ismét Jézus szavára merítettek

belőle, és vittek a násznagynak. Jézus így szólt hozzájuk: „Töltsétek meg a korsókat vízzel!” És megtöltötték színültig. És ő ezt mondta nekik: „Most merítsetek és vigyetek a násznagynak!” Ők pedig vitték. Amikor azonban a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, - a szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták (ezt) – a násznagy odahívja a vőlegényt, és ezt mondja neki: „Minden ember a nemes bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat. Te pedig mostanáig tartogattad a nemes bort!” Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában. Gondoljuk meg azonban a következőket:
Ha Jézus ötszáz liter bort hozott volna létre, ezzel oka lett volna annak, hogy emberek olyan helyzetbe kerüljenek, amely során vétkeznek. Amikor Pál apostol azt tanácsolja Timóteusnak, hogy a gyomrára való tekintettel igyon egy kis bort is (1Tim 5,23), ebben az esetben is erjedetlen szőlőlét kell érteni, mert abban a korban a gyomor gyógyításához mustot is javasoltak. Az átváltoztatott bormennyiség elegendő lett volna 500 ember ittassá tételéhez (i.m. 91.o.)”. Ezek után a kedves olvasó eldöntheti, hogy Jézus borrá változtatta-e a vizet Kánában, vagy egyedülállóan kiváló ízű, nemes, erjedetlen szőlőlévé, amilyent addig sem a násznagy, sem senki más nem ivott. Mivel a násznagy nem ivott ilyent, nem is tudhatta azt, hogy mit iszik, és azt sem tudta, hogy az egész honnan van. Ezért hívatta a vőlegényt és közölte vele, hogy „te mostanáig tartogattad a jó bort” (Jn 2,10).
A kánai menyegzőn végbement csoda hatását illetően az evangélista megjegyzése: „Ezt az első jelet tette Jézus a galileai Kánában, és megmutatta az ő dicsőségét, és hittek benne az ő tanítványai (Jn 2,11).” Tehát a csodát illetően a tanítványok nem arra figyeltek, hogy mit tett vagy mondott Jézus édesanyja, hanem arra, amit Krisztus tett, és hittek benne. Jézus idejében gyakran fogyasztottak bort. Akkoriban ez az ital nem volt olyan erős, mint manapság. Éppen csak annyira erjesztették meg a szőlőlét, hogy a megbetegedést okozó baktériumok elpusztuljanak. Jézus idejében a vizet sem szűrték és nem is tisztították, így a gyenge bor, amit felszolgáltak, biztonságos volt, mert nem tartalmazott baktériumokat.

Farsang
Vízkereszt ünneplésével fejeződik be a karácsonyi idő. Maga a farsang szó a bajor-osztrák vaschangból származik, hazánkban német hatásra honosodott meg a középkor folyamán. Legfőbb elemei az álarcos, jelmezes alakoskodás, dramatikus játék, felvonulások, valamint az ünnepinél is gazdagabb evés-ivás, tánc, mulatozás az ivóban, fonóházban vagy más közösségi helyen. A farsang a vízkereszttől (január 6.), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat a bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

A tanulmányhoz tartozó kép A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsang vasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Minden kedves Olvasómnak lelki-testi egészséget, egymás megértését és tiszteletét, családban és baráti közösségekben szeretet uralta légkört kívánok az eltöltendő 2020. évre. Azon néhány olvasómnak, akik viszonozásul elküldték részemre az Újévi jó kívánságaikat, ezen művelt, kulturált, bensőséges megnyilatkozásukat jól esően és köszönettel nyugtáztam, mert erőt ad a további munkámhoz! Tisztelettel Zsoldos Bence (85)

 

Mi történt a Facebook-on?

Ezt az e-mailt azért kapta mert feliratkozott hírlevelünkre a nelegybeteg.hu weboldalon. Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni leveleinket, érdemes az e-mail címünket hozzáadnia a megbízható feladók listájához. Köszönjük a bizalmát!

leiratkozás | adatok módosítása

2020 © NELEGYBETEG.HU

Email Marketing Powered by Mailchimp