Copy
Amennyiben az e-mail nem jelenik meg hibátlanul, klikkeljen ide a webes verzióért!
Zsoldos Bence Hírlevele

Karácsony. Ünnepi emlékezés Jézus születésére

ZSOLDOS BENCE verse: Mi a karácsony?
Van, aki tudja, de nem mondja
Van, aki némán hallgat, titokban tartja
Van, aki hiszi, van, aki elveti
Van, aki az ünnepből a pihenést szereti
Van, kinek ez ünnep időt ad wellnessre,
és eszébe sem jut a szenteste.
Van, akit sért, mások lenéző mosolya
„te még itt tartasz?”- van, aki ezt mondja
Van, aki nem tudja, de nem is akarja
Van, aki tudni szeretné, de neki senki nem mondja
Van, akit zavar, ha más szóbahozza
Van, aki a nép butításának tartja
Van, aki nem hisz benne, mert
Családja így nevelte. No meg a közösség,
amelyben örömét lelte
De ha nem osztja elvét, magából kivetette.
Van, akinek műfenyő
Van, akinek Normand
Másoknak Hanuka, de ez egy más csoda
Van, kinek gondot okozója
Pénz kidobás buta ajándékra
Van, akinek fárasztó takarítás,
Plázákban tülekedés, piaci sorállás
Van, aki meghallja: Urbi et Orbi
Akinek az ünnep Natalis Domini
Van kinek Santa Claus, vagy karácsony Mikulás
Pedig a karácsony nem ez, hanem egészen más.
A karácsony gyermeki csodavárás
Mert vagyunk, akik nem csak abban hiszünk, amit látunk,
Hisz ha így lenne, milyen sivár lenne ez a kis világunk
Amit nem láthatunk, nem jelenti azt, hogy nincsen
Nem kell osztoznunk ezen az égi kincsen.
Van, aki bízik, de van aki tudja,
hogy az igazi karácsony jelene és múltja
az embereket egymással szeretetbe fogja.
Van, aki tudja, ha nem volna hit, nem volna költészet,
nem volnának álmok,
amelyek elviselhetőbbé tennék ezt a földi világot.
Van, aki tudja, a karácsony összetart sok széthulló kezet.
A karácsony visszahoz eltévedt lelkeket.
Ha a karácsony nem téves, hanem igazi álma
valóra válna,
mások lennénk mink is és minden házunk tája.
Valódi boldogság szállna a világra!

A karácsony egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Magyarországon a szocializmus idején a vallásos hátterű ünnepet fenyőünneppel helyettesítették. A fenyőfa állításnak azonban nincs semmi köze Jézus születésének megünnepléséhez. Az antiklerikális harc jegyében fogant irányadás felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell iktatni az emberek tudatából azokat a "tévtanokat", amelyek szerint a Karácsony Jézus születésének az ünnepe.

Nem kell megbolondulni karácsony előtt a vásárlások miatt, a zsúfolt áruházakban azért, mert karácsony van. Azt vesszük másoknak, ami fontos nekünk, és azért dühöngünk, mert nekünk semmi sem lehet elég jó. Ha tíz év múlva visszatekintünk a mostani karácsonyra, nem arra fogunk emlékezni, volt-e negyedik féle desszert az asztalon, vagy ragyogott-e a lakás a hetek óta tartó takarítás után Arra fogunk emlékezni, ami a saját családi rituálénk (ha van ilyen): milyen volt együtt énekelni a fa előtt, felvágni és elosztani az almát, az összetartozás jelképeként. Milyen volt a hangulat, milyen volt kizárni egy időre legalább is a külvilágot és egymásra figyelni, játszani, beszélgetni, nevetni. Milyen érzés volt azt adni és kapni, amiből kevés jut egymásra a mindennapokban: időt, figyelmet, közös élményeket.
A nem vallásos, de a keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet, a családi együttlétet jelképezi.
Karácsony ünnepén összejövünk, őszintén kérdezünk, érdeklődünk, mesélünk, felidézünk gyerekkori kedves emlékeket. Karácsony jó alkalom arra, hogy megbocsátunk, elismerünk, elfogadunk, megértünk és egyetértünk. Én olyan családi környezetben nőttem fel és piarista szellemű iskolai nevelésben részesültem, ahol fontosnak tartották a karácsonyi ünneplés áhítatát. Ezt az érzést próbáltam tovább adni gyermekeimnek és a mai családtagjaimnak. A szocialista rendszer enyhülésével a fenyőünnep elvesztette a jelentőségét, annak ellenére, hogy az akkori politikában még megmaradt fenyőünnepnek. Végül 1988-ban teljesen megszűnt, és ismét a tradicionális keresztény karácsony lett a tél legfőbb ünnepe Magyarországon.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Feny%C5%91%C3%BCnnep

A szeretet és az együttlét a fontos szent karácsony ünnepén.

Ady Endre Kis karácsony

Tegnap harangoztak,
holnap harangoznak,
holnapután az angyalok
gyémánt-havat hoznak.

Szeretném az Istent
nagyosan dicsérni,
de én még kisfiú vagyok,
csak most kezdek élni.

Isten-dicséretére
mégis csak kiállok,
de boldogok a pásztorok
s a három királyok.

Én is mennék, mennék,
énekelni mennék,
nagyok között kis Jézusért
minden szépet tennék.

Új csizmám a sárban
százszor bepiszkolnám,
csak az Úrnak szerelmemet
szépen igazolnám.

(Így dúdolgattam én
gyermek hittel, bátran
1883
szép karácsonyában.)

Jézus születésének ünneplése egyes országokban 2017-ben

Karácsony az Egyesült Királyságban
Egyesült Királyságban a karácsonyi készülődés már októberben megkezdődik. November elején karácsonyi pompába öltöznek az utcák, az emberek a munkaidő végeztével még elmennek a kollégáikkal egy búcsúitalra (a "hivatalos" munkahelyi évbúcsúztató partikat, bálokat a cégek többnyire valamelyik korábbi, karácsonyhoz közeli napon tartják). Az anglikán templomokban is általános az éjféli mise.
Az angol protestánsok december 25-én (Christmas Day) templomba mennek, utána bontják ki a becsomagolt ajándékokat, melyek sok családban már egész hónapban gyűlnek a karácsonyfa alatt, de ezeket csak ezen a napon szabad felbontani. (A legenda szerint az ajándékokat a Mikulás (Santa Claus) a kandallók kéményén keresztül hozza).

A tanulmányhoz tartozó kép Karácsonyi puding, hagyományos angol karácsonyi sütemény Az ajándékbontás után következik az ünnepi ebéd. A karácsony elkerülhetetlen kelléke a szaloncukor formájú úgynevezett cracker. A cracker, az angol karácsony kötelező kelléke, mely kinyitásakor pukkan, és amelyben apróbb ajándékok rejtőznek. A hagyományos karácsonyi ebéd a gesztenyével töltött pulyka.

Elmaradhatatlan eseménye még ennek a napnak a királynő karácsonyi üzenete (The Queen's Christmas Message), mely beszéd hagyománya 1932-ig nyúlik vissza, a BBC közvetíti, és a legtöbb angol ember megnézi.
December 26 az úgynevezett Boxing day, a kifejezés fordítása „dobozoló nap”. Az elnevezés eredetének számos változata van. Ez a nap bank holiday, amelyen a bankok és egyéb irodák zárva vannak, de az üzletek nyitva tartanak.

A tanulmányhoz tartozó kép Az angol ünnepek jellemzője, hogy amennyiben azok hétvégére esnek, úgy az azt követő munkanapot kiadják munkaszüneti napnak: azokban az években, amikor a december 25-e és/vagy 26-a hétvégére esik, a 27-e (és 28-a) munkaszüneti nap.
A Trafalgar Square-en megcsodálható a hatalmas, díszes fenyőfa, mely a norvég nép ajándéka a briteknek, II. világháborús segítségükért.

Karácsony a Vatikánban
Ötvenéves lengyel lucfenyő díszíti az idén a Szent Péter teret.
Idén lengyelországi fenyő fogja díszíteni a vatikáni Szent Péter teret karácsonykor. Az erdészek már ki is választották a 25 méter magas, 1,5 tonna súlyú lucfenyőt, amelyet az észak-lengyelországi Elk érseksége ajánlott fel. A hagyomány szerint minden évben máshonnan származik a vatikáni karácsonyfa, tavaly Olaszországból, Trentóból, azelőtt két éve Bajorországból szállították oda a fenyőt.
A karácsonyfát idén is december 7-én állítják fel a Szent Péter téren, közvetlenül a betlehem mellett. Az ünnepségre művészeket, beteg gyermekeket, valamint az olaszországi földrengések sújtotta területekről érkező iskolásokat várnak.
A vatikáni karácsonyhoz a hagyomány szerint minden évben máshonnan érkezik a fenyőfa.

A tanulmányhoz tartozó kép A Szent Péter téri karácsonyfa-állítás hagyományát II. János Pál pápa vezette be 1982-ben. Az első karácsonyfát 1997-ben Lengyelország déli részéből ajándékozták II. János Pál pápának
Szent Péter téren, a fenyőfa közelében építik fel a tekintélyes méretű betlehemet is, amely az idén a máltai főegyházmegye és La Valletta kormányának ajándéka a Vatikánnak.

A 17 méter széles betlehem, Manwel Grech művész alkotása egy máltai tájat mutat be 17, máltai viseletbe öltözött figurával. A karácsonyi időben nemcsak kint a téren, de bent a Szent Péter-bazilikában is található egy hatalmas betlehem. Első alkalommal 1985-ben állították fel. A fenyőt a következő napokban feldíszítik, és december 7-én délután gyújtják meg díszkivilágítását ünnepség keretében.
Lengyelországból második alkalommal érkezett fenyő a Szent Péter térre.

Magyarországi karácsony
Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó szokások nélkül. Mindezekből mára hagyományőrző szándékkal felelevenített kedves emlékek maradtak. A karácsony azonban sokaknak ma is a legmeghittebb, szent ünnep, amely nem lehet teljes a templomi szertartások és szokások nélkül.

Hagyományosan ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok Magyarországon. Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. Karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon elterjedt, bár vannak természetesen különbségek az egyes országok szokásai között.
Ez az ünnep, melynek valódi tartalma a legelevenebben él ma is. Karácsony este minden elcsendesedik, a közlekedés leáll, és ha olyan szerencsénk van, hogy hó is esett, a csend még teljesebb. Míg advent a reményteli várakozás ideje, a Szenteste maga a megvalósult és beteljesedett csoda, a Megváltó születésének napja. A képzőművészetben, a zenében talán a legtöbbször feldolgozott téma.
A fán látható girland (vagy boa!) a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet (ennek mintájára alakultak ki később a piros, arannyal díszített üveggömbök), a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai.

A tanulmányhoz tartozó kép A ma is továbbélő szokások szerint a karácsonyi asztal elképzelhetetlen hal, bejgli, valamint dió és a család összetartását szimbolizáló kerek alma nélkül. Sok helyen vacsora után ma is annyi szeletre vágnak egy almát, ahányan ülnek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következő esztendőben.
Ekkor kerül sor a betlehemezésre is: ezt a játékot eredetileg templomokban, majd később házakhoz járva adták elő a gyerekek.

Gyakran állatok is szerepeltek benne, a gyermek Jézust pedig élő kisbabával jelenítették meg. Hajdudorogi templomi betlehem (ábra). Betlehem a Szent István Bazilika előtt 2017.12.14. (alsó ábra)

A tanulmányhoz tartozó kép A szereplők - pásztorok, angyalok, Mária, József – ma is eljátsszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket.

December 28. az aprószentek ünnepe, amelyen egykor különös módon “gondoskodtak” arról, hogy a gyerekek egészségesek maradjanak: megvesszőzték őket. A legenda szerint minden fiúcsecsemő “aprószent”, akit Heródes király a gyermek Krisztus keresésekor megöletett.


Karácsonyi bevásárlás

A tanulmányhoz tartozó kép A karácsony ünnepi eseményei között igen fontos szerepe van az ünnepélyes étkezésnek, főként a karácsonyi vacsorának. Napjainkban az angoloktól átvett szokás nyomán már a pulyka is kedvelt karácsonyi étel. Az angoloknál a karácsonyi puding, nálunk a kalács mellett a diós és mákos bejgli a kedvenc karácsonyi édesség.

Sokan a munkaszüneti napnak örülnek és családi meeting keretében kirándulásokat, síelést, külföldi utakat szerveznek. Az ajándékozás is sok helyütt elmarad, mert miért is ajándékozgassanak? Ennek ugyan ellentmond az óriási vásárlási láz, a tömegek harca az árukért. Azt kívánom minden kedves olvasómnak, hogy a főleg a plázákban folyó bevásárlási őrület után, no meg a gasztronómiai élvezetek mellett szenteljünk legalább néhány percet az ünnep igazi tartalmának felidézésére.

Karácsony Magyarországon a szocializmus idején az állami hatalom törekedett az ünnep hangsúlytalanná tételére, vallási tartalmának eltörlésére. Ennek érdekében a hagyományos ünneplés lehetőségeit – különösen az 1950-es években – nehezítették (többek között karácsony másnapjának munkanappá minősítésével, a karácsony előtti bérszámfejtés megtiltásával, az éjféli miséken részt vevők besúgásával), illetve az embereket változatos programkínálattal próbálták elterelni a karácsony megünneplésétől. A karácsonyi ünnepkör alatt történt a magyar katolikus egyház vezetőjének, Mindszenty Józsefnek az elfogatása, akit 1949. december 26-án tartóztattak le.
1950 elején karácsony másnapját törölték a munkaszüneti napok sorából, ugyanis az ötvenes évekre Sztálin születésnapja vált a tél főünnepévé, december 24-e pedig átalakult fenyőünneppé. A hivatalos nyelvezet fenyőünneppé nevezte át (ezen a néven egészen a rendszerváltásig rendeztek ünnepséget az Országházban), de ekkor nevezték át advent harmadik és negyedik vasárnapját is ezüst-, illetve aranyvasárnapra. A hagyomány szerint ajándékhozó Jézuska (illetve a Mikulás) helyett pedig a Télapó figuráját próbálták elterjeszteni. Az 1960-as évek közepétől az ünnepek kezelése az ideológiai síkról fokozatosan kereskedelmi kérdéssé alakult át.

Vajon tudjuk-e, hogy mit ünneplünk Karácsonykor?
Megkérdeztem 10 meg nem nevezett személyt, mit gondol arról, hogy mit ünneplünk karácsonykor. A 10 fő válaszainak megoszlása a következő volt:

4 fő …… fenyőfa ünnepe
2 fő……. a gyerekeknek a Télapó ajándékot hoz
2 fő……. családi ünnep, aminek keretében megajándékozzuk egymást
1 fő……. Jézus „születése napja”
1 fő……. ez a nap számunkra ugyanolyan, mint más munkaszüneti nap

Megjegyzés: A „felmérésem” természetesen nem reprezentatív

Véleményem szerint a helyes válasz ez lett volna: A karácsony egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékezünk. A „felmérésből” is látható, hogy napjainkban, az európai zsidó-keresztény kultúrkörben a karácsony népszerű és sokakat érintő ünneppé vált, amely azonban családonként más-más jelentést képvisel.

József Attila Betlehemi Királyok című versének részletével búcsúzunk:

Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
ůgy hallottuk, megszülettél,
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.
Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecseny király.
Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!

Miről olvashat a mellékelt dolgozatban?
Jézus születésének előzményeiről, Mária és József életéről, a betlehemi csillag jelenkori magyarázatáról, Názáretből Betlehembe a 130 km-es vándorútról, tudományos polémiák Jézus születésének idejéről, a pásztorok látogatásáról, a Napkeleti bölcsek és ajándékaikról.

Ide kattintva olvashatja a teljes dolgozatot

Minden Kedves Olvasómnak áldott, békés, örömteli Karácsonyi Ünnepeket kívánok
Zsoldos Bence

Mi történt a Facebook-on?

Ezt az e-mailt azért kapta mert feliratkozott hírlevelünkre a nelegybeteg.hu weboldalon. Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni leveleinket, érdemes az e-mail címünket hozzáadnia a megbízható feladók listájához. Köszönjük a bizalmát!

leiratkozás | adatok módosítása

2017 © NELEGYBETEG.HU

Email Marketing Powered by Mailchimp