Copy
Amennyiben az e-mail nem jelenik meg hibátlanul, klikkeljen ide a webes verzióért!
Zsoldos Bence Hírlevele

2018. MÁJUS 20. PÜNKÖSD ÜNNEPE

Pünkösd ünnepének leírása
A Bibliában bemutatott Pünkösd valójában egy zsidó ünnep volt, a hetek ünnepe, héberül sávuót. Nevét onnan kapta, hogy a húsvéttól vagy peszachtól számított összesen 7 hét után, az ötvenedik napon tartották meg a búzaaratás kezdetét jelző ünnepet. Ilyen értelemben a legelső pünkösd a legelső húsvét utáni ötvenedik napra esett ez pedig a Tízparancsolat átvételének a napja volt, amikor is a Tóra és az Ószövetség szerint Mózes megkapta a Sínai-hegyen a szent kőtáblákat.
A karácsony és a húsvét olyan egyházi ünnepek, amelyeket mélyebb teológiai tartalom nélkül, a szekuláris társadalom tagjai is megünnepelnek. A Jézus-történet valamennyire a nem hívő ember számára is ismert, ha másképpen nem, legalább történelmi szereplőként tud tekinteni rá. A magyar hagyományok, ételek és szokások pedig megerősítették a nagy keresztény ünnepek szekuláris, mégis családi jellegét.
Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik.
Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra. Az 50. nap a zsidó vallásból ered. Ők ünnepelték a Pészach utáni ötvenedik napon az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét.

A tanulmányhoz tartozó kép A katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb.

Az iszlámban is megjelenik a Szentlélek
, mint Isten szelleme, akit Gábriel arkangyallal azonosítanak be. A judaizmusban a Szentlélek Isten lélegzete, aki a Szentírást, a Tórát inspirálta:

„A zsidók ugyanígy fogalmaznak: szent szellemnek hívják. A szent szellem esemény, folyamat, Isten kezének érintése, amellyel egy embert képessé tesz arra, hogy önmaga fölé emelkedvén a Gondviselés akaratának közvetlen eszközévé váljék: akár királyként, akár prófétaként, akár törvényhozóként, akár írástudóként.” - magyarázza Herman Wouk. amerikai Pulitzer-díjas író

A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja.
Pünkösddel kapcsolatban minden évben felvetődik, hogy a magyar társadalom nagy részének fogalma sincs róla, valójában mit ünneplünk ilyenkor.
A 2011-es népszámláláskor is 30%-kal kevesebben mondták valamelyik történelmi egyházhoz tartozónak magukat Magyarországon, mint egy évtizeddel korábban. Ez az arány a kutatói becslések szerint évről évre nő. Az olyan vallási tartalmaknak például, mint amilyen a pünkösd ünnepe, már a teológiai jelentése is szinte teljesen ismeretlen, illetve értelmezhetetlen a többség számára. Pünkösdhétfő nem több, mint hétvége-hosszabító szünnap. A megkérdezettek egy csoportját azok képezték, akiknek fogalmuk volt ugyan, de pontatlan.

Az Ó-szövetségi Sínai és az Új-szövetség pünkösdi történések kapcsolata
A Sínai-hegy segítségével mélyebben felfoghatjuk a pünkösd lényegét. Rávilágít arra, hogy a pünkösd nem valami kivételes, szerencsés véletlen, ugyanis pünkösdnek az előzménye Isten sínai megjelenése. A sínai és a pünkösdi személyes találkozás Istennel megváltoztatja a ember gondolkodását.
Az Ószövetségben a Sínai-hegyen kapott törvény kihirdetésének volt az emléknapja. Ezen a napon Isten a Sínai-hegyen hangot adott, amely tűzzé változott és beszédként mindenki számára érthetővé vált. Isten hangja ez alatt 70 nyelvre oszlott szét, a világ népeinek 70 nyelvére. Ez azért érdekes, mert az Újszövetségben, amikor Máriának és az apostoloknak jelenik meg az Isten, akkor ugyanezek a jelenségek, tehát a szélzúgás, illetve a tűz az, ami megjelenik, és a tűz oszlik aztán részekre és száll az apostolokra és ekkor ők különböző nyelven kezdenek prédikálni, de a prédikáció mindenki számára a saját nyelvén érthető.
A tűz és a szélzúgás a Szentléleknek a jelképe lett, amelyet aztán később galamb képében is megjelenítettek.

A tanulmányhoz tartozó kép Mi történt pünkösdkor?
Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt. A tanítványok „mindnyájan együtt voltak, ugyanazon a helyen” (ApCsel 2,1) majd hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, és mindnyájan megteltek Szentlélekkel. Az ünnepre összesereglett sokaság döbbenten tapasztalta, hogy leomlottak a köztük levő nyelvi korlátok, és ezt mondták: „halljuk,

amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól” (ApCsel 2,11). Ennek nyomán azt mondhatjuk, hogy pünkösd kapcsolatfelvétel és a megértés ünnepe is.
http://www.evangelikus.hu/punkosd-2015-lelkesze

A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Tízezrek hallgatták Péter történelmi beszédét a Templom-hegyen.

Kiegészítő magyarázat
A Templom-hegy egy épületekkel beépített hegy Jeruzsálem óvárosában, amelyet a judaizmus és az iszlám is szent helyként tisztel. Jelentős a kereszténység számára is. A templom-hegy közepén a Sziklamecset helyezkedik el, elfoglalva azon területet, ahol egykor a Jeruzsálemi Templom állt. Az építmény az iszlám hívőinek az egyik legfontosabb szent helye. Az El-Aksza-mecset a Templom-hegy déli részén található. Az iszlám harmadik legszentebb helye. A 8. század elején épült.
A tradíció szerint Káin és Ábel, majd Noé is itt mutatott be áldozatot az Örökkévalónak, s Ábrahám is e helyen készült feláldozni fiát, Izsákot. Később Izrael királya, Salamon ugyanitt építette fel az első Templomot, amelyet az i. e. 6. században a babiloniak leromboltak. A Templom hetven évvel később újjáépült, ám a rómaiak Krisztus után 70-ben a második Templomot is elpusztították, így közel kétezer éve a zsidóságnak a jeruzsálemi szentély nélkül kell megélnie hitét.

A tanítványok annyira „magukon kívül voltak”, hogy hosszú percekig észre sem vették, amint több tízezres tömeg sereglett már össze körülöttük, akik döbbenten osztották meg egymással, hogy éppen ki és mit hall a galileaiak szájából. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
Jézus korában az ünnep történeti jelleget öltött: a Sínai-hegyen kapott Törvény (Tízparancsolat) kihirdetésének emléknapja, ami az Egyiptomból való kivonulás után az 50. napon történt, s ilyenkor nagy sokaság zarándokolt mindenfelől Jeruzsálembe.

Kiegészítő magyarázat
Sínai-hegyet a SÍNAI-FÉLSZIGET déli részén kell keresni a Szuezi- és Akabai-öböl között. Itt is három különböző hegyre gondolnak: a Katalin-hegyre, a Mózes-hegyre és a Szerbál-hegyre. A 2Móz 19,16-20 leírása azonban nem igazolja egyértelműen azt, hogy a Sínai-hegynek vulkanikus hegynek kellett lennie. Ez sokkal inkább hasonlít egy rendkívüli hegyi vihar leírásához, amely szintén lehet Isten megjelenésének kísérő jelensége.
Isten megjelenését követi a TÍZPARANCSOLAT tudtul adása (2Móz 20; 5Móz 5), amelyet két kőtáblára rögzített Isten. A Sínai-hegyi történetnek ez a leghangsúlyosabb része, amely a szövetségkötéshez tartozik. A SZÖVETSÉG megkötését áldozatbemutatás kíséri, és Mózes felolvassa a nép előtt a szövetség könyvét (2Móz 24). Ebben a részben található az Ó-szövetség egyetlen olyan helye, amikor szemtől szemben látták Istent, és akik látták, életben maradtak. A szövetség megkötését követően Mózes 40 napig tartózkodott a Sínai-hegyen, és itt kapta meg Istentől az utasítást, hogy készíttessen neki hajlékot, SZENT SÁTOR-t,
A nép bálvány készítésével és annak imádásával megszegte, megtörte a szövetség törvényét. Mózes ezért össze törte a kőtáblát. Az Úr parancsának engedelmeskedve Mózes két újabb kőtáblát készített, ezeket felvitte a Sínai-hegyre és Isten rájuk véste újból a törvényeket, amelyek már az előzőn rajta voltak.

A transzcendens, de a mindennapitól mindenképpen nagyban eltérő pünkösdi jelenségek csődítették oda az akkori városlakókat és odalátogató zarándok diaszpórát (2. rész 1-17.):

A tanulmányhoz tartozó kép

El Greco: Pünkösd (1600 körül, Prado)

A következő jelenségek voltak:
  • Szélvihar vagy legalábbis erős szél:
    "És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala."
    120 kettős tűzcsóva jelent meg a tanítványok feje felett: "És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül."
  • Akusztikus és nyelvi kavarodás keletkezett: "És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok... Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni. Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak.."
    http://kulturpart.hu/2016/05/15/tomegek_tuzcsovak_es_extazis_punkos

A pünkösdi mozgalom
A pünkösdi-karizmatikus mozgalom, vagy pünkösdizmus napjainkban a fejlődő országok egyik legdinamikusabban növekvő keresztény mozgalma, megújulási célú irányzata.

  • A pünkösdi mozgalom 110 éve Los Angelesből az Azusa utcából indult hódító útjára Az Egyesült Államok nagyobb városaiban számos több ezer fős megagyülekezet alakult a pünkösdi élményre alapozva;
  • Latin-Amerikában jelenleg óránként átlagosan négyszázan csatlakoznak hozzá; a kommunista Kínában illegalitásban 85-100 millióra becsülik a pünkösdi-karizmatikus keresztények számát.
  • A pünkösdi mozgalom juttatta el a kereszténységet abba a Dél-Koreába is, ahol száz éve még alig néhány keresztény volt, ma viszont több, mint 13 millióan tartoztak a kereszténységnek ehhez az irányzatához.
  • Magyarországon a 2. világháború előtt a Viharsarokban bontakozott ki pünkösdi jellegű mozgalom, ami a háború miatt megrekedt. Jelenleg a Hit Gyülekezete az irányzat legismertebb képviselője hazánkban. A 21. század első éveire a pünkösdi–karizmatikus keresztények létszámát egymilliárdra becsülik, akik így nemsokára az összes kereszténység felét is jelentik. A pünkösdiek számára fontos célkitűzés volt a pünkösdkor született egyház helyreállítása, az apostolok korából ismert Szentlélek ajándékainak – mint a nyelveken szólás, prófétálás, gyógyítás, csodatévő erők – működésének megújítása
    https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%BCnk%C3%B6sdi-karizmatikus_mozgalom

Pünkösdi zarándoklat Csíksomlyóra

A tanulmányhoz tartozó kép A 17. századi tatár-török támadások súlyos csapást hoztak a térségre. A csíksomlyói templomot és kolostort felgyújtották, de a Mária szobrot sem elvinni, sem elégetni nem tudták. A monda szerint a szobor olyan súlyossá vált, amikor a török vezér el akarta vitetni, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták elhúzni. A török vezér ezt látva kardjával megsebezte a szobor nyakát és arcát, amelynek nyomai ma is látszódnak.

A templomot 1664-ben újjáépítették. A 19. században pedig barokk templom épült omladozó elődje helyére.

Nemzeti kegyhellyé Csíksomlyó csak a trianoni trauma után vált. Elég ellentmondásos módon a magyar nemzeti búcsújáróhely Románia közepén alakult ki… E tekintetben a búcsú egyik leglényegesebb vonatkozása a Regnum Marianum eszmeisége. A csíksomlyói búcsú hagyományáról a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány.

A tanulmányhoz tartozó kép A csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát. A világ magyarjainak találkozója Csíksomlyón, ahová pünkösdkor immár 450 éve mennek a zarándokok százezrei (évente kb. 250 ezer ember) annak emlékére, hogy a székelyek megvédték keresztény hitüket.

A ma embere érzi, hogy szüksége van arra a lelki tartalomra, amit egy zarándoklat alatt élhet át. A zarándoklatnak megvan a maga hagyománya, ami találkozik a 21. század modern emberének az igényével. Nem lenne helyes, ha a búcsújárást az idős generáció vallásos gyakorlatának gondolnánk, hiszen egy-egy kegyhelyen számos fiatal is imádkozik, énekel, válaszolva a hívó szóra.

Pünkösdi népi szokások
A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza.
A pünkösd a kereszténység elterjedése előtt is ünnepnek számított a magyar kultúrában, így különféle népszokások kötődnek hozzá. Ilyenkor tartották meg a pünkösdikirály-választást, lovasversennyel, ügyességi próbával választották ki a falu legrátermettebb legényét. A pünkösdi királyt innentől fogva minden mulatságra, lakodalomra meghívták, minden fogadóban ihatott egyet a község kontójára, és a társai őrizték helyette a lovait.
Uralkodása azonban nem tartott sokáig, legfeljebb egy évig, innen is ered a mondás, hogy „rövid, mint a pünkösdi királyság”. A pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe és az egyház születésnapja.

Pünkösdi király
A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Tavaszköszöntés
Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdirózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

Pünkösdölés
Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

Szép szokásokat ismerünk, amelyeknek központi alakja a pünkösdi királyné. Egy fiatal lány, akit nagyon szépen felöltöztettek és díszkísérettel vonult végig a falun. Ez a pünkösdi királyné általában a menet közepén halad és fölötte négy lány baldachin-szerűen egy kendőt tart. Gyakran a királyné arcát eltakarják és csak a legvégén, tehát miután elmondták a rítusénekeket, azután fedi fel az arcát.

  • Az Alföldön, illetve Északkelet-Magyarországon pünkösdölésnek nevezik, de ennek is többféle változata van.
  • Van ahol csak a királyné szerepel és mellette a lányok.
  • Van ahol egy egész lakodalmas menetet állítanak föl, például Szeged környékén vagy a Galga mentén, ahol vőlegény is megy, tehát pünkösdi király is megy a királyné mellett.

Epilógus
Piros pünkösd öltözik sugárba, Mosolyogva száll le a világra. Nyomában kél édes rózsa-illat, Fényözön hull, a szívek megnyílnak. Hogy először tűnt fel a világnak: Tüzes nyelvek alakjába’ támadt. Megoldotta apostolok nyelvét, Hírdeté a győzedelmes eszmét.
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed’ Ma is minden bánkódó szívének, Hogy ki tévelyeg kétségbe’, homályba’: Világító sugaradat áldja. Habozóknak oldjad meg a nyelvét, Világosítsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon, Diadallal az egész világon! Piros pünkösd, szállj le a világra, Taníts meg új nyelvre, új imára. Oszlasd széjjel mindenütt az éjet, Szeretetnek sugara, Szentlélek! Reviczky Gyula: Pünkösd

HÍRLEVELÜNK KÍNÁLATA

Parkinson kór tünetei, orvosi, gyógyszeres és alternatív (NADH, kannabisz) kezelése

A tanulmányhoz tartozó kép Rendszerint nem gondolnánk, hogy szokványos tünetek hátterében Parkinson betegség van, mint például: szagláscsökkenés, depresszió és pánik  rohamok, nyugtalan alvás és a székrekedésre való hajlam. Hőszabályozási és vérnyomás szabályozási zavar (felálláskor jelentősen csökkenő vérnyomás), vizelettartási zavar, sexualis dysfunctio, székrekedés. Jellemző tünet lehet a fáradékonyság.

Amikor vizsgálatok alapján a Parkinson tünetei jelentkeznek, a betegek az érintett agysejtjeiknek legalább 80%-át már elveszítették * A betegség biokémiai oka a substantia nigra dopaminerg idegsejtjeinek degenerációja. * A kutatási eredmények szerint NADH vegyület képes a DOPAMIN bioszintézisét serkenteni. * De az agysejtek halála folytatódik, és a betegség rosszabbodik. Nincs olyan gyógyszer, amely megállítaná ezt a folyamatot * A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek és hatásuk ismertetése, amely a betegek életminőségét javítja, de meggyógyítani nem tudja * A NADH lehetővé tette, hogy a betegeknek ne kelljen infúzióra járniuk, * NADH molekulái képesek áthatolni a vér-agy gáton. A világszerte szabadalmazott készítmény neve ENADA lett. * Enada NADH tabletta ismertetése, mellék hatásai, beszerezhetősége * NAD+ előanyagaként működik a Niacinamid, a Nikotinamid-ribozid, amely visszafordítja az öregedés hatásait a sejtek "erőforrásainak" nevezhető mitokondriumok revitalizálásával * Ha az életkorral összefüggő szembetegség megelőzésére kerül sor, a betegek 500 mg-ot szednek. Az eltömődött artériák megelőzésére 3000-4000 mg-ot kapnak. * A szívbetegség megelőzésére a betegek szájon át 0,125-12 gramm niacint kapnak naponta legfeljebb öt évig.*
A Parkinson beteg vérében nagyon alacsony a koffein tartalom. Ennek mérésével már a korai szakaszában, akár a tünetek megjelenése előtt diagnosztizálható lehet a betegség, * A KENDER (kannabisz, CBD jelentősen csökkenti a Parkinson kór tüneteit * Magyarországon is törvényesnek tekintik a gyógyszeres kannabisz termékeket.

Parkinson-kórban meghaltak és még élő Dr. Domján László

A tanulmányhoz tartozó kép A tanulmányhoz tartozó kép A tanulmányhoz tartozó kép
Salvador Dali Fidel Castro II. János Pál pápa
     
A tanulmányhoz tartozó kép A tanulmányhoz tartozó kép A tanulmányhoz tartozó kép A tanulmányhoz tartozó kép A tanulmányhoz tartozó kép
Kertész I Muhamad Ali Liz Taylor Mao Ce-tung Dr Domján L

 

Bővebben itt olvashat róla

Mi történt a Facebook-on?

Ezt az e-mailt azért kapta mert feliratkozott hírlevelünkre a nelegybeteg.hu weboldalon. Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni leveleinket, érdemes az e-mail címünket hozzáadnia a megbízható feladók listájához. Köszönjük a bizalmát!

leiratkozás | adatok módosítása

2018 © NELEGYBETEG.HU

Email Marketing Powered by Mailchimp